Ahogy tekerem le az �zeneteimet, megakad a pillant�som egy neven. R�mesen r�gen v�ltottunk utolj�ra �zeneteket, pedig eml�kszem, volt id�, mikor m�g naponta besz�lt�nk.

Ha egyetlen t�nyt kellene mondanom magamr�l, azt �ll�tan�m, hogy nehezen b�zom meg az emberekben. Nem sz�vesen mondom el a titkaimat, a bels� gondolataim csak azel�tt nem ismeretlenek, akik igaz�n k�zel �llnak hozz�m. De ha valakinek siker�l bef�rk�znie a bizalmamba... k�t�dni kezdek hozz�, �s sosem engedem el teljesen. Ahhoz, hogy b�zzak valakiben, meg kell szeretnem el�sz�r. De ha ez megt�rt�nik, azon m�r nem lehet v�ltoztatni. M�g ha ki is h�l a kapcsolat, a k�s�bbiekben is fontos marad nekem.

Tal�n ez a t�lzott k�t�d�sem szint�n egy a hib�im hossz� list�j�n. Beismerem, el�g sok probl�m�t tud okozni. Hiszen adott a helyzet, amikor valakivel elt�volodunk egym�st�l. �n tov�bbra is t�r�d�k vele, �s az, hogy �n m�r nem vagyok fontos, j� p�r boldogtalan pillanatot okoz. K�nnyen vissza�thetnek a dolgok. �s nagyj�b�l ez is t�rt�nik folyton.

A bar�taimmal val� kapcsolatom jelen pillanatban szuper�l �ll. Szoros bar�ts�gokat �polok, �s hossz� ideje most el�sz�r �rzem, hogy fontos vagyok. Helyem van k�z�tt�k, megb�zom benn�k �s �k is bennem, ez pedig rengeteg er�t ad a mindennapokban. Teh�t nincs okom panaszra, de term�szetesen mindig tal�lok. 

Mikor idek�lt�ztem, belevetettem magam a sz�rakoz�sba. Akkor m�g nem l�ttam, hogy az ilyen �letm�d felsz�nes kapcsolatokat jelent. Akkor kezdtem el boldogtalann� v�lni, de m�g ebben a mag�nyban is olyan szerencs�m volt, hogy tal�ltam egy bar�tot. Nem olyan igazi bar�tot, mint amilyenek most vannak az �letemben, de m�gis, siker�lt tal�lnom egy olyan embert, akiben kitudja mi�rt, de megb�zhattam. �vekig �lltunk tov�bbra is k�zel egym�shoz, �s rengeteget jelentett, hogy volt, akinek elmondhattam a dolgaimat, �s aki szint�n elmondta nekem az �v�it. Ez�rt olyan f�jdalmas, hogy ezt elvesztettem.

Nem tudom, mi�rt l�k�tt el mag�t�l. Egyszer�en elengedett, �n pedig nem tudtam ut�na kapni. Semmi nem t�rt�nt, de m�r nem keres, nem reag�l �gy, mint r�gen. �s hi�ba tudom, hogy az�rt m�lyen bel�l m�g mindig fontos vagyok neki, de m�r nem tudok seg�teni. M�r nem ny�lik meg nekem. Ezzel pedig nem lenne baj, de l�tom, hogy sz�ks�ge lenne valakire. T�nkre teszi az �let�t, elveszett a saj�t boldogtalans�g�ban. Egyre jobban pr�b�ltam k�zel maradni, hiszen csak �gy seg�thetek, de nem tehetem ezt, ha � nem akarja.

Mit tehetn�k? L�tom, hogy zuhan, s�llyed lefel�, de nem ny�jtja a kez�t. Mindig azt gondoltam magamr�l, hogy olyan bar�t vagyok, aki a v�gs�kig harcol a m�sik�rt, de mi t�rt�nik akkor, ha a m�sik nem engedi, hogy seg�tsek? Legsz�vesebben megr�zn�m, �s a k�p�be ord�tan�m, hogy vegye �szre, merre tart. Elpazarolja az esz�t, az idej�t, csak az�rt, mert f�j neki. De mivel � ezt nem l�tja, nem tudok seg�teni. Nem akarja, hogy ott legyek neki, nem akarja, hogy kih�zzam �t, de szar n�zni, ahogy t�nkre megy. Megint el kell d�ntenem, mit tegyek: tartsam magam t�vol, hiszen nem az �n tisztem d�nteni az �lete fel�l, vagy harcoljak �rte, �s pr�b�ljam �jra, akkor is, ha megal�zom magam?