Ki is az a Betoryl?

Gondolom senki errej�r�t nem lepek meg azzal a kijelent�ssel, hogy borzaszt� neh�z neki�llni egy bemutatkoz�sz�vegnek. Tal�n nem t�lzok azzal, ha azt mondom, minden m�sodik blogger r�m�lma, mikor p�r sort vagy hozz�m hasonl�an egy eg�sz modult kell vetnie az oldal�ra, amivel felk�sz�theti a gyan�tlan olvas�t arra, hogy mi is v�r r�, amennyiben elid�zik egy kicsit, miel�tt tov�bbg�rgetne. Az oldal kor�bbi verzi�in�l el�szeretettel ki is hagytam ezt a l�p�st, de valami�rt �gy �reztem, ez�ttal nem b�jhatok ki a feladat al�l. 

Senkit sem szeretn�k olyan kimer�t�, lapos inform�ci�kkal untatni, mint hogy nemsok�ra a tizennyolcadik �let�vemet fogom taposni, vagy hogy milyen sz�n� a hajam. Nem most jelentem meg a g-port�lon, �gy azt hiszem, minden inform�ci�t birtokoltok, de amennyiben valaki el�sz�r t�vedt volna ide, �g�rem, nem marad le semmi �rdekesr�l. Minden, amit tudnotok kell r�lam, meg fog jelenni a bejegyz�seken kereszt�l. Nyugodtan �rj a chatbe, vagy kanyar�ts egy kommentet, ha �gy �rzed, volna hozz�f�znival�d, �n pedig �g�rem, v�laszolni fogok. Ha meg szeretn�l ismerni, �gyis arra vagy k�v�ncsi, milyen ember �l a monitor m�sik v�g�n, erre pedig nem abb�l j�ssz majd r�, ha azt ecsetelem, hogy mikor sz�lettem, vagy hova akarok jelentkezni, miut�n t�l�ltem a v�gz�s �vet.

M�r ismerhetitek a st�lusomat, az �lett�rt�netemet, k�v�lr�l f�jhatj�tok m�r a szok�sos dr�m�imat �s az ism�tl�d� gondolataimat. Hossz� ideje taposom m�r itt is a virtu�lis �letteret, ugyanazokat a k�r�ket j�rva. Pontosan tudom, milyen fel�llni �s �jra elesni, elmer�lni a negat�v gondolatokban �s hagyni, hogy felem�sszenek. Sokatok pedig m�r j� ideje v�gigk�vette, ahogyan bukd�csoltam az �letem r�g�s �tj�n. Nem lehetek el�g h�l�s, ami�rt annyian �s annyiszor pr�b�ltatok a j� �tra terelni, egy-egy kedves sz�val t�mogatni, vagy egy kem�ny kritik�val helyrer�zni. Sokszor nem tudtam, merre menjek tov�bb, hogyan tal�ljam meg a kiutat a szerencs�tlens�gekb�l, �s a szavaitok mindig seg�tettek, vagy el�bb vagy ut�bb. 

Nem is olyan r�gen �bredtem r� arra, hogy valami megint teljesen elcs�szott az �letemben. Megakadtam egy k�rforg�sban, ami nem rejtett m�st, csak f�jdalmat. Mindig is hajlamos voltam r�, hogy engedjek ezeknek a keser� gondolatoknak, de mindig megpr�b�ltam legy�zni �ket. Valami�rt nem siker�lt. Csak jobb napjaim voltak, amit mindig egy �jabb �sszezuhan�s k�vetett. A dolgok jelenlegi �ll�s�ban azt mondan�m, hogy eg�szen j�l vagyok, lassan de biztosan pr�b�lom legy�zni, de az is egy�rtelm�v� v�lt, hogy azzal, hogy a gondolataimon v�ltoztatok, ez a hely is v�ltoz�sra k�nyszer�l. 

Amennyiben ugyan�gy folytatn�m, ahogy eddig, �jra �sszet�rn�k, majd �jra fel�lln�k �s �gy tov�bb. Szeretn�k egy helyet, ahol lejegyezhetem a gondolataimat, �s szeretn�m, ha ugyanolyan term�szetess�ggel �s konkr�tummal �rhatn�m a bejegyz�seimet, mint akkor, mikor el�sz�r v�gtam bele a blogol�sba. De nem akarok t�bb� teret adni a rem�nytelen bejegyz�seknek, a semmitmond� sz�vegeknek. Sok mindenben fog ez a kis zug k�l�nb�zni att�l, amit eddig megszokhattatok t�lem, viszont m�gis igyekszem h� maradni �nmagamhoz. Rem�nyeim szerint sz�lesebb k�r� t�m�kb�l fogok bejegyz�seket �rni, alkalmank�nt azt az �nemet is megmutatva, akit biztos vagyok benne, hogy nem ismerhettetek ezid�ig. 

Nem k�rem senkit�l, hogy maradjon, de �szint�n rem�lem, hogy tov�bbra is velem tartotok az �ton, hogy bebizony�thassam nektek is, hogy t�bb vagyok, mint a l�ny, aki a f�jdalmas bejegyz�sek k�z�tt megjelent el�ttetek.