El�re is bocs�nat, ha ez a poszt picit csapong� lesz, de annyi minden t�rt�nt, am�g nem �rtam, sz�linap, kar�csony, �retts�gi k�sz�l�d�s... Sz�val fels�r�s�dtek a mindennapjaim. De mindenkinek ut�lag is kellemes �nnepeket szeretn�k k�v�nni!

Tal�n f�l�sleges is lenne most egy sorban �sszefoglalni az elm�lt heteket, sz�val nem is teszem. Majd egyszer, ha eljutok od�ig, elmes�lem, mik t�rt�ntek velem. Lehet, meglep�dt�k majd, de eg�szen kellemes �lm�nyekkel gazdagodtam.

Az �vnek ezen szakasz�ban valahogy minden embernek szok�sa elmerengeni, mi is t�rt�nt vele az elm�lt h�romsz�zhatvan�t napban. Amint t�les�nk a nagy kar�csonyi zab�l�son �s aj�nd�koz�son, feleszm�l�nk, hogy megint eltelt egy teljes �v. �s ilyenkor szeret�nk meg�llni egy percre, �s visszatekinteni az �tra, amit megtett�nk. Valaki egy facebookon megjelen� poszttal, valaki egy blogos bejegyz�ssel, valaki pedig mag�ban, n�m�n igyekszik lez�rni az �vet.

Ez az �v... iszony� hossz� volt. Olyasfajta �v, aminek a v�g�re kif�radsz, �s el sem tudod hinni, hogy egyenes h�ttal v�gigcsin�ltad. �tmentem rajta, ahogy az oszt�lyom �sszekov�csol�dik, megj�rtam N�metorsz�got, ahol �t�ltem �letem legmegterhel�bb ny�ri h�napj�t, amit egy p�rg�s, t�k�letes augusztus k�vetett, azt�n ott voltam az utols� oszt�lykir�ndul�sunkon, ahol m�r v�g�rv�nyesen is megl�ttam, milyen szuper bar�tok vesznek k�rbe, t�lestem egy var�zslatos szalagavat�n, egy mandulam�t�ten, v�g�l pedig egy meglepet�s sz�linapi buli z�rta az �vet.

De az �t sokkal r�gebbre ny�lik vissza. �vekkel ezel�tt cs�sztam le a m�lybe, ahonnan azt hittem, nem lehet felkapaszkodni. Olyan f�jdalommal �ltem, ami lassan felem�sztett, de nem tudtam, hogyan szabadulhatn�k t�le. Pr�b�ltam legy�zni magamat, �s megtal�lni a boldogs�got, de sehogy sem siker�lt. Elhagyatottnak �s mag�nyosnak �reztem magam, �s m�sra sem v�gytam, mint ler�zni magamr�l ezeket a k�nz� �rz�seket. Nem egy �v munk�ja volt, de most el�sz�r �gy �rzem, ha nem is �rtem m�g c�lba, de m�r jav�ban az �tra l�ptem. Ha v�rt izzadva is, ha nem is t�k�letesen, de v�gre kijelenthetem: boldog vagyok. 

Voltak id�n csod�latosabbn�l csod�latosabb pillanatok, �s hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy nem voltak benne b�natos percek. Lehetett volna ez az �v is ezerszer jobb, de m�gis, nem b�nom egyetlen perc�t sem. �s b�r az eleje d�c�g�sen indult, nyugodt sz�vvel mondhatom, hogy hossz� id�k �ta ez volt �letem legszebb �ve. 

Ahogy tekerem le az �zeneteimet, megakad a pillant�som egy neven. R�mesen r�gen v�ltottunk utolj�ra �zeneteket, pedig eml�kszem, volt id�, mikor m�g naponta besz�lt�nk.

Ha egyetlen t�nyt kellene mondanom magamr�l, azt �ll�tan�m, hogy nehezen b�zom meg az emberekben. Nem sz�vesen mondom el a titkaimat, a bels� gondolataim csak azel�tt nem ismeretlenek, akik igaz�n k�zel �llnak hozz�m. De ha valakinek siker�l bef�rk�znie a bizalmamba... k�t�dni kezdek hozz�, �s sosem engedem el teljesen. Ahhoz, hogy b�zzak valakiben, meg kell szeretnem el�sz�r. De ha ez megt�rt�nik, azon m�r nem lehet v�ltoztatni. M�g ha ki is h�l a kapcsolat, a k�s�bbiekben is fontos marad nekem.

Tal�n ez a t�lzott k�t�d�sem szint�n egy a hib�im hossz� list�j�n. Beismerem, el�g sok probl�m�t tud okozni. Hiszen adott a helyzet, amikor valakivel elt�volodunk egym�st�l. �n tov�bbra is t�r�d�k vele, �s az, hogy �n m�r nem vagyok fontos, j� p�r boldogtalan pillanatot okoz. K�nnyen vissza�thetnek a dolgok. �s nagyj�b�l ez is t�rt�nik folyton.

A bar�taimmal val� kapcsolatom jelen pillanatban szuper�l �ll. Szoros bar�ts�gokat �polok, �s hossz� ideje most el�sz�r �rzem, hogy fontos vagyok. Helyem van k�z�tt�k, megb�zom benn�k �s �k is bennem, ez pedig rengeteg er�t ad a mindennapokban. Teh�t nincs okom panaszra, de term�szetesen mindig tal�lok. 

Mikor idek�lt�ztem, belevetettem magam a sz�rakoz�sba. Akkor m�g nem l�ttam, hogy az ilyen �letm�d felsz�nes kapcsolatokat jelent. Akkor kezdtem el boldogtalann� v�lni, de m�g ebben a mag�nyban is olyan szerencs�m volt, hogy tal�ltam egy bar�tot. Nem olyan igazi bar�tot, mint amilyenek most vannak az �letemben, de m�gis, siker�lt tal�lnom egy olyan embert, akiben kitudja mi�rt, de megb�zhattam. �vekig �lltunk tov�bbra is k�zel egym�shoz, �s rengeteget jelentett, hogy volt, akinek elmondhattam a dolgaimat, �s aki szint�n elmondta nekem az �v�it. Ez�rt olyan f�jdalmas, hogy ezt elvesztettem.

Nem tudom, mi�rt l�k�tt el mag�t�l. Egyszer�en elengedett, �n pedig nem tudtam ut�na kapni. Semmi nem t�rt�nt, de m�r nem keres, nem reag�l �gy, mint r�gen. �s hi�ba tudom, hogy az�rt m�lyen bel�l m�g mindig fontos vagyok neki, de m�r nem tudok seg�teni. M�r nem ny�lik meg nekem. Ezzel pedig nem lenne baj, de l�tom, hogy sz�ks�ge lenne valakire. T�nkre teszi az �let�t, elveszett a saj�t boldogtalans�g�ban. Egyre jobban pr�b�ltam k�zel maradni, hiszen csak �gy seg�thetek, de nem tehetem ezt, ha � nem akarja.

Mit tehetn�k? L�tom, hogy zuhan, s�llyed lefel�, de nem ny�jtja a kez�t. Mindig azt gondoltam magamr�l, hogy olyan bar�t vagyok, aki a v�gs�kig harcol a m�sik�rt, de mi t�rt�nik akkor, ha a m�sik nem engedi, hogy seg�tsek? Legsz�vesebben megr�zn�m, �s a k�p�be ord�tan�m, hogy vegye �szre, merre tart. Elpazarolja az esz�t, az idej�t, csak az�rt, mert f�j neki. De mivel � ezt nem l�tja, nem tudok seg�teni. Nem akarja, hogy ott legyek neki, nem akarja, hogy kih�zzam �t, de szar n�zni, ahogy t�nkre megy. Megint el kell d�ntenem, mit tegyek: tartsam magam t�vol, hiszen nem az �n tisztem d�nteni az �lete fel�l, vagy harcoljak �rte, �s pr�b�ljam �jra, akkor is, ha megal�zom magam?

M�r ha r�gondolok is megjelenik a m�r k�zeli ismer�ss� v�lt g�rcs a gyomromban. Tudom, hogy k�zeledik, de nem tudom, mit kezdjek vele, ha ide�r.

Az a helyzet, hogy minden nagyon neh�z. Nem akarok nagyon picsogni, de el�re f�lek, hogy ez lesz bel�le. Csak az a baj, hogy lassan �gy �rzem magam, mint egy t�l sok gonddal megrakott m�lh�s l�. �s kicsit belef�radtam a gondok cipel�s�be. Nem tudom lerakni �ket, �s �gy t�nik, egyre t�bb van bel�l�k, ahelyett, hogy siker�lne �ket felsz�molni. Pedig esk�sz�m, �n pr�b�lkozom. Elm�letben pedig olyan egyszer�nek hangzik, de a val�s�gban t�ln�ttek rajtam, �s tudom, hogy v�r m�g r�m j� p�r a k�zel j�v�ben, amikkel fogalmam nincs, hogyan fogok megb�rk�zni.

A t�rt�ntek ut�n az �letem el�gg� megk�vetelte, hogy feln�jek, �s a saj�t �nbecs�l�sem azt k�vetelte, hogy felel�ss�gteljes legyek. De ak�rmennyire mondogattam is, nem voltam az. Tal�n b�jhatok am�g� a t�ny m�g�, hogy val�ban gyerek vagyok m�g, de teljesen nem ment ez sem fel. Amennyire tudtam, igyekeztem teljes�teni, feln�ni annyira, amennyire csak lehets�ges, de sajnos nem siker�lt olyannyira, mint azt elv�rt�k t�lem. Most pedig m�r t�nyleg nem halogathatom. Nem akarom halogatni. Szeretn�m bebizony�tani magamnak, hogy k�pes vagyok r�. Csak ez a dolog m�r v�giggondolva is olyan f�raszt�an neh�znek t�nik. �s be kell vallanom, rettegek t�le. Nincs v�laszt�som, de akkor is f�lek, hogy t�l nagy f�ba v�gom a fejsz�met.

P�nz�gyi �n�ll�s�g, egy lak�s v�s�rl�sa �s fenntart�sa, �retts�gi, felv�teli. Ilyen feladatok v�rnak r�m, �s m�g csak sorolva is feler�s�dik bennem a szorong�s. �gy �rzem, kev�s vagyok hozz�. Hiszek magamban, egy r�szem teljesen biztos benne, hogy k�nnyen meg fogom ugrani az akad�lyt, de k�zben ott az a hang, ami azt suttogja: eddig se ment, most var�zs�t�sre menni fog?

Az pedig, ahogy reag�lok erre a k�zeled� aknamez�re, tudom, hogy csak m�g t�bb k�rt okoz. Ugyanis szorongok. �jjel nem tudok aludni, az agyam egyszer�en nem �ll le. M�r r�gi ismer�sk�nt k�sz�nt�m azt a g�rcs�t a gyomromban, a p�nikot, ami a torkomra szorul, elz�rva a leveg�t. Tal�n m�r csak leheletnyire vagyok att�l, hogy igazi betegs�gnek mondjuk. Nappal rendben vagyok, am�g k�r�l�ttem vannak a bar�taim, de mikor egyed�l maradok a probl�m�immal, val�s�gg� v�lnak. Megr�miszt. De vajon le b�rom gy�zni egyed�l? Ha val�ban seg�ts�get k�rn�k, az erre elfecs�relt id� vajon nem nehez�ten� meg m�g jobban, hogy a fenn�ll� val�di gondokra koncentr�ljak? Egy�ltal�n val�ban gondban vagyok? Hiszen lehet, hogy csak a stresszt viselem kicsit rosszul.

Egyszer mindenkinek fel kell n�nie. Sz�momra elj�tt az id�, m�r r�gen, de most megint meg kell pr�b�lnom. Szeretn�k v�gre felel�ss�gteljes ember lenni, legal�bb csak kicsit jobban, mint eddig. Neh�z lesz. Sok mindent kell m�g tennem, hogy az legyek, aki lenni akarok. Mindenesetre elmondhatatlanul szeretn�m.

Kicsit gondban voltam, hogyan v�gjak bele. A gondolataim elv�ndoroltak, am�g aj�nd�k�rt loholtam, kiv�telesen nem az utols� pillanatban. Azt�n arra jutottam, most el�sz�r, nem g�rcs�l�k, csak neki l�tok.

M�r szinte felid�zni sem tudom, mikor volt utolj�ra igazi kar�csonyi hangulatom. R�ges r�gen, m�g azel�tt, hogy a gyerekkori elk�pzel�sem az �letr�l sz�tpukkant, ak�r egy nyomorult kis szappanbubor�k, eml�kszem, igazi kar�csonyunk volt. Halv�nyan r�mlik m�g, hogy anya s�tem�nyt s�t�tt, azt a finomat, amit csak k�l�nleges alkalmakkor szokott, �s meleg pog�csa illata lengte k�rbe a konyh�t. Apa a f�val bajl�dott, ami nem is olyan r�gen m�g a kert�nkben �llt. Meg�rkeztek a nagysz�leim, hi�ny n�lk�l, de m�g a nagyn�nik �s unokatestv�rek is megjelentek. Nagyj�b�l az egyetlen eml�kem, amiben szerepel az �sszes rokonom, mindk�t oldalr�l. Ez�rt olyan szomor�, hogy ilyen zavaros ennek a meghitt pillanatnak az eml�ke.

Ahogy teltek az �vek, egyre kev�sb� �reztem az �nnepek var�zs�t. A csal�dom kett�szakadt, valahogy m�r semmi sem volt a r�gi. Ugyan anya �gy is s�tem�nyt s�t�tt, apa pedig a f�val b�bel�d�tt, de az �nnepek alatti utazgat�s m�r nem csak a vid�ki nagymam�k l�togat�s�t jelentette. De m�g mindig volt valami apr�cska csoda a kar�csony sz�ban.

Azt�n be�t�tt a krach. Amikor elvesz�ted valamelyik k�zeli csal�dtagodat, az �nnepek teljesen m�s �rtelmet nyernek. Tal�n a legels� a legnehezebb. Ahogy ott �lsz a fa mellett, k�rbe�lelnek az aj�nd�kok, �s a tekinteted �jra �s �jra akaratlanul is az �res sz�kre t�ved az �nnepi vacsoraasztaln�l. Valahogy nem tudsz meg�lni a helyeden, minden mosoly tompa f�jdalmat okoz, minden falat megkeseredik a sz�dban. De minden hal�lon t�ll�p az �let, �s ha szerencs�d van, te leszel az els�, akinek siker�l feldolgozni. De ha nincs, akkor �gy �rzed, soha t�bb� nem fogsz ak�r csak az akkorihoz hasonl� izgatott gyomorg�rccsel �bredni december huszonnegyedik�n.

Van, aki �gy tartja, kar�csony k�rny�k�n csod�k t�rt�nnek. �vekkel ezel�tt elvesztettem a hitemet abban, hogy ilyesmik t�rt�nhetnek. Igaz�b�l abban is elvesztettem a hitemet, hogy valaha is b�nat �s sz�raz undor helyett izgalommal tekinten�k m�g az �nnepekre. De �gy n�z ki, t�vedtem. L�teznek kar�csonyi csod�k. Legal�bbis egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy v�rom az �nnepeket. Nem ugyanazzal a gyermeki izgatotts�ggal v�rom, de m�gis, kimondhatom, elkapott a kar�csonyi hangulat. Azt hiszem, �n vagyok a legjobban led�bbenve.

M�g mindig gyakran gondolkozom rajta, mit is jelent ez a felett�bb k�l�n�s jelens�g. Lehets�ges volna...? Esetleg egyszer k�pes lenn�k letenni a gy�sz s�lyos csomagj�t? Idegen m�r az �rz�s gondolata is. Ki vagyok a gy�szom n�lk�l? Tal�n teljesen rossz helyen keresem a v�laszt. Hiszen m�g mindig naponta eszembe jut, milyen is volt, mikor m�g nem voltam annyira t�r�tt �s elveszett. M�g mindig eml�kszem, milyen volt, mikor az �rva c�mke nem illett r�m. Nem hiszem, hogy k�sz lenn�k tov�bbl�pni, �s elengedni a m�ltat. M�g nem hagytam magam m�g�tt a gy�szt. De tal�n ez az eg�sz azt jelenti, hogy egyszer m�gis k�pes leszek r�. 

Ism�t k�m�san �bredek a kitudjam�rh�ny�ra alv�s ut�n. Ritu�l� szer�en ny�lok a telefonom�rt. Mikor megl�tom, mi fogad, tudom, hogy j� p�r napra megint neh�z lesz.

A kapcsolatok nehezek. �s most mindenf�le kapcsolatra �rtem, nem kell f�lteni, tov�bbra is �r�kszingli maradok. Igaz�b�l soha nem volt ebben nagy szerencs�m, a csal�dom egy nagy katyvasz, a bar�taim pedig vagy nem voltak igaziak, vagy csak �n voltam k�ptelen �rt�kelni �ket. Na, azt�n a szerelemr�l sem �rdemes besz�lni sem. Sz�val �gy �sszess�g�ben valami�rt szar vagyok ebben, nem tudom, mi�rt. De az ut�bbi id�ben sok minden megv�ltozott, bar�tok ter�n tulajdonk�ppen teljesen eloszlottak a gondjaim, any�val is el�stuk a csatab�rdot, azt�n j� p�r emberrel v�ltozatlanul j� maradt a helyzet. De persze, ahhoz m�r kev�s voltam, hogy helyrehozzam az elfuser�lt kapcsolatomat a tes�mmal. T�l r�g�ta keser�tj�k meg m�r egym�s �let�t ahhoz, hogy mindenf�le drasztikus beavatkoz�s n�lk�l elsim�tsuk a probl�m�inkat. Javulni fog ez valaha? Nem �gy n�z ki.

Megint t�rt�nt valami. Mindig t�rt�nik valami, �s m�r kezdem rohadtul unni ezt. De m�r megint valami m�s. M�r megint rosszabb. Meddig lehet ez m�g rosszabb? Meddig b�ntet m�g, ami�rt kev�s vagyok, �n pedig meddig t�r�m m�g? Valahogy �gy �rzem, ez a mostani l�p�s jobban �sszet�rt, mint az el�z�ek. Mert nem arr�l sz�lt, hogy csak egyszer�en megleck�ztettek. M�g csak nem is arr�l, hogy indulatb�l h�lyes�get csin�lt. Nem. Ez arr�l sz�lt, hogy b�ntani akart. Azt akarta, hogy az eg�sz vil�g l�ssa, hogy romlott vagyok, hogy � az �ldozat, hogy �n vagyok a szem�t, hogy egyed�l maradjak, olyan egyed�l, mint �. Azt akarta, hogy f�jjon. �s bassza meg, f�jt. Nem hittem volna, hogy id�ig jutunk. Nem tudtam elk�pzelni, hogy k�pes egy facebook poszt �tj�n kiosztani a vil�g el�tt, hogy rendetlen vagyok, k�ppel dokument�lva. Megcs�sztam a h�zi munk�val, igaz. De kirakni facebookra, komolyan? Soha nem gondoltam volna, hogy olyan gyerekes h�z�sig jutok, hogy letiltom a saj�t testv�remet egy vita miatt. De ez t�bb volt, mint egy hiba, �s ez volt az egyetlen m�dja, hogy megakad�lyozzam, hogy m�g egyszer megtegye. Merthogy ez m�r nem az els� alkalom volt, hogy meg lettem jel�lve valamilyen posztban �ltala, ami nem vetett r�m olyan f�nyt, mint amit kellett volna. Mert �n m�g egy durv�bb grimaszol�s k�pet se sz�vesen rakok ki facebookra, mert tudom, hogy a tan�raim is l�tj�k. Sz�val ja, gyerekes vagyok tal�n, ami�rt �gy reag�ltam, de mi m�st tehettem volna? Folyjak bele a k�p alatt d�l� kommenth�bor�ba? Minek, ebben a t�rt�netben �gyis elk�nyveltek m�r gonosztev�nek.

Van egy olyan szok�sunk, hogy egy-egy vita ut�n is �gy tesz�nk, mintha semmi sem t�rt�nt volna. Egyszer�en �gy tesz�nk, mintha megfeledkezt�nk volna az eg�szr�l. De valahogy m�r nem megy ez nekem. Hol az a hat�r, amikor m�r nem kellene eln�zned sz� n�lk�l, hogy mennyire kicsesztek veled? Sz�momra a m�sik sz�nd�kos, nyilv�nos megal�z�sa el�g �szszer� hat�rvonalnak t�nik. �s � hat�rozott mozdulattal, b�ntudat n�lk�l �tl�pte most azt a hat�rt. Meg tudok neki bocs�jtani? A probl�ma ott kezd�dik, hogy nem sajn�lja. Szent�l hiszi, hogy ez j�rt nekem. Mert nem mosogattam el akkor, amikor � szerette volna, meg�rdemlem, hogy az eg�sz vil�g ezt n�zze, ezen cs�mcsogjon, engem szidjon, l�ssa az eg�sz csal�d, az �sszes bar�tunk, a tan�raim, a munkat�rsai, mindenki. Mert a mi vit�ink �s neh�zs�geink az internet n�p�re tartoznak. �s sokat gondolkodtam rajta, hogy �rjak-e r�la, mert tulajdonk�ppen ugyanazt teszem �n is, hiszen ezt a blogot is mindenki l�thatja. De m�gis m�snak �rzem. �n nem megal�zni szeretn�m �t, nem egy apr� szars�got t�z�k ki ide olyan hangnemben, amivel mindenk�pp usz�tani akarn�m a n�pet ellene, �s tal�n a legnagyobb k�l�nbs�g, n�v n�lk�l. Nem visszavezethet� hozz�, nem rekl�mozom, hogy � tette, nem olyan helyre rakom ki az � hib�it, ahol minden ismer�se r�tal�l. De azt�n lehet szidni, hogy bort iszom �s vizet pr�dik�lok, mindenki d�ntse el maga. Az a helyzet hogy ez az eg�sz jobban felzaklatott, mint eleinte be mertem ismerni magamnak, �s �gy �reztem, musz�j le�rnom.

Rohadtul megrekedtem. Nem csak itt, de az m�r m�s posztba val�. Nem tudom, mit csin�ljak, nem tudom, mi legyen. �n nem �rzem �gy, hogy �n lenn�k a f�gonosz, m�g ha az alap probl�ma jogos is, nem �gy kellett volna ezt lerendezni. De � annyira nem �gy l�tja. � nem �rez emiatt b�ntudatot, nem gondolja, hogy esetleg nem �gy kellett volna. Ha �gy lenne, leszedte volna m�r a posztot. Szerinte minden nem� b�ntet�st meg�rdemlek, minden f�jdalmat, amit m�g okoz nekem, teljesen jogosan kapok. Mert elfajzott vagyok, ami�rt nem takar�tok annyit, mint � szeretn� (hi�ba � sem teszi ezt olyan nagyon, mint azt hangoztatja), �s mert alkalomadt�n elmegyek bulizni a bar�taimmal. Beteg lenn�k, b�n�s, ami�rt ennyit megengedek magamnak? Olyan abszurdul hangzik, de lehet, nekem t�l laz�k az erk�lcseim. Ha m�gis neki van igaza, mi�rt �rtak nekem annyian, hogy l�tt�k, mi t�rt�nt, �s velem vannak? Mi�rt h�vott fel a nagyn�n�m teljesen kikelve mag�b�l, ami�rt az t�rt�nt ami (b�r am�g�tt a t�rt�net m�g�tt is t�bb van, hiszen � kommentben pr�b�lt megv�deni, ami mag�val r�ntotta �t is)? Mi�rt �rt a saj�t any�nk is, mi�rt �rt szinte az �sszes bar�tom, m�g a k�z�s bar�tok k�z�l is j�p�ran? Mindegyik hitetlenkedve, kiakadva. M�r szinte idegesebben, mint amilyen �n voltam. T�l sokan fogj�k az �n p�rtomat ahhoz, hogy felmentsem �t. De akkor � mi�rt nem �rzi? Mi�rt nem veszi �szre, hogy mit okozott? Soha nem fog tisztelni, mint embert, �n pedig semmit se tehetek.

K�r�lbel�l ezer �vig tartott, mire �jran�ztem a sorozatot, mivel �ltal�ban csak tanul�s mell� h�tt�rzajnak szoktam n�zni, �s el�gg� h�tt�rbe szorult a t�bbi sorozatom mellett, de csak eljutottam a v�g�ig.

A sorozatr�l �ltal�noss�gban
A sorozat a manhattani elit tin�dzserei �let�t k�veti nyomon, akiknek mindennapjait megkeser�ti a Gossip Girl n�vre hallgat� blogger, aki minden botr�nyos l�p�s�ket meg�r�k�ti a bek�ld�tt tippek alapj�n.
Nagyj�b�l hetedikes voltam, mikor belev�gtam a sorozatba, de v�g�l csak k�t-h�rom �vvel ezel�tt �rtem el a legv�g�ig. Ennek az oka tulajdonk�ppen annyi, hogy �vekig v�rtam a negyedik �vad szinkronj�ra, m�gnem meguntam a v�rakoz�st (�s persze, ut�na r�gt�n ki is j�tt az a szinkron, ahogy az lenni szokott). Nem mondan�m semmik�pp r�, hogy megunhatatlan, vagy hogy odatapadsz a k�perny�re miatta, de eg�sz kellemes id�t�lt�s, egy laza kis sorozat, ami kit�lti az unalmas perceidet.

Er�s pontok
A legnagyobb er�ss�ge a h�tt�r. Sok New Yorkban j�tsz�d� sorozattal ellent�tben ez t�nylegesen New Yorkban lett felv�ve, �s a divat vagy az egy-egy r�szben megjelen� h�ress�gek tal�n m�g jobban er�s�tik ezt, egy pillanatra sem k�telkedhet�nk benne, hogy ez val�ban New York utc�in t�rt�nik, ami el�g fontos, tekintettel arra, hogy a v�rosnak egy�bk�nt is el�g fontos szerepe van a szerepl�ink �let�ben. Nagy gondoss�ggal mutatja be a gazdagok f�ny�z� �let�t, �s minden velej�r�j�t.
Gondolkodtam rajta, hogy a karakter�br�zol�st ide soroljam-e, vagy sem, de v�g�l �gy d�nt�ttem, meg�llja itt a hely�t. Az�rt fil�ztam rajta, mert egy-egy szerepl�n�l ezt nem �reztem annyira er�teljesnek, de Blairn�l, Dann�l, Jenny-n�l �s m�g egy-k�t karaktern�l el�g j�l m�k�d�tt. F�leg Blairn�l. Karakterfejl�d�st �n f�k�nt rajtuk l�ttam (meg Chuckon, persze), de a t�bbi szerepl�n�l is eg�sz j�l k�vethet�. Voltak kedvelhet� karakterek, na, meg nem annyira kedvelhet�ek, de igaz�b�l �sszess�g�ben eg�sz rendben volt ilyen szempontb�l.

Gossip girl
Val�j�ban Gossip girl karaktere az egyetlen, ami igaz�n kiemeli az egyszer� szappanopera jelleg� sorozatok k�z�l. Nem mondan�m, hogy b�rmi extra lenne a sorozat alapsztorij�ban, de a blogger m�gis ad neki egy kis egyedis�get. Ha belegondolunk, el�gg� aktu�lis probl�m�ra vil�g�t r� Gossip Girl �tlete, a mai tin�dzserek teljes m�rt�kig f�ggnek az internett�l, a pletyk�kt�l, egym�s �let�n cs�mcsogunk, blogokat �runk �s olvasunk, �s kirakjuk az eg�sz �let�nket a vil�g el� (�ltal�nos�t�s, sorry). Az a m�rgezett vil�g, amit a sorozat lefest el�nk, k�zel sem csak Manhattan utc�in l�tezik �s m�g csak nem is csak az "elit" �let�ben.

A fin�l�r�l
Minden sorozatn�l, ahol a cselekm�ny egy ismeretlen szem�ly k�r� fon�dik, plusz �r�kig tart�an lehetne besz�lni arr�l, mi t�rt�nik, mikor felfedik a kil�t�t. Mivelhogy �ltal�ban hatalmas csal�d�s a v�ge (l�sd How I met your mother). B�r enn�l a sorozatn�l t�lz�s lenne azt �ll�tani, hogy a cselekm�ny ek�r� fon�dik, hiszen tulajdonk�ppen a m�sodik �s az utols� �vadon k�v�l nem is vet�dik fel val�j�ban a k�rd�s, hogy ki is Gossip Girl, de m�gis ott motoszk�l a fejedben, kinek van ekkora hatalma a szerepl�k felett. �s a v�lasz sz�momra hatalmas csal�d�s volt. �rtem, hogy v�g�lis fel�p�tett�k az okait, mi�rt Dan volt az, de nem �gyeltek r� el�gg�, hogy az els� p�r �vadhoz m�rve voltak dolgok, amik ennek ellentmondanak (pl eml�keztek, mikor Seren�nak terhess�gi par�ja volt, �s Dan mennyire meglep�dik, mikor megl�tja az oldalon? Wooow...). M�r az�rt t�ll�ptem ezeken, de �n �gy gondolom, jobb lett volna valaki mell�kszerepl�t v�lasztani. (Mondjuk Dorot�t. Dorota kir�ly Pletykacica lett volna.) Sz�val sz�momra a leleplez�s kicsit rossz sz�j�zt hagyott, azt is jobban fogadtam volna, ha �r�kre titok marad a kil�te, ahogy az els� r�szben �g�rte, de az�rt nem mentem t�nkre miatta.

�sszess�g�ben ez egy csajos, k�nny� kis sorozat, ami lek�t a f�radt d�lut�nokon, de nem mondom, hogy �rdemes hatalmas elv�r�sokkal nekiindulni, de att�l m�g szerethet�.

A lak�s el�tt �lldog�lok, nyugodtan f�jom ki a f�st�t. Egy n�t pillantok meg, ahogy az ajt� fel� igyekszik. R�m n�z. Tekintete tiszta �t�let.

El�sz�r is sajn�lom, ha valakinek b�ntan� ez a bejegyz�s a lelkivil�g�t, de m�r j� ideje �rzem �gy, hogy hangot kell adnom a v�lem�nyemnek. Nem fog ez v�ltoztatni semmit, mindenki ugyan�gy fog hozz��llni a doh�nyosokhoz, de m�gis ki kell mondanom, amit �rzek.

Att�l m�g, hogy doh�nyzom...

Nem vagyok rossz ember
N�ha az emberek �gy n�znek r�m, mikor cigi van a kezemben, mintha csak drogot pr�b�ln�k adni kisgyerekeknek. �gy b�mulnak r�m, mintha nem l�ttak volna n�lam z�ll�ttebb embert, mintha a vil�g �sszes b�n�t �n k�vettem volna el. De mi�rt? Mert fiatal vagyok �s doh�nyzom. 

Att�l m�g, hogy doh�nyzom...

Nem vagyok buta
Amennyiben az emberek szem�ben nem az �t�lkez�, �s/vagy agg�d� pillant�sokat kapom meg, el�fordul, hogy sz�ba elegyedek valakivel. Term�szetesen az emberek seg�t�k�szek. Sz�val k�sz�n�m mindenkinek, hogy felvil�gos�totok, hogy milyen eg�szs�gtelen is a cigi. Soha az �letben nem hallottam ezt m�g. Igaz�n h�l�s vagyok �rte, m�ris abbahagyom, hiszen �n csak nem voltam tudat�ban, hogy puszt�tom vele magam.

Att�l m�g, hogy doh�nyzom...

Nem vagyok ig�nytelen, se tapl� 
Igen, a doh�nyz�s k�ros, �s a passz�v doh�nyz�s is az, mellesleg b�d�s is. De ha hiszed, ha nem, nem fogom r�d f�jni a f�st�t. Nem vagyok paraszt. Nem akarod kiadni a lak�st, mert doh�nyzom? Az a helyzet, hogy att�l m�g nem gy�jtan�k r� z�rt helyen. Lehetek ig�nyes, m�g akkor is, ha szoktam cigizni. Att�l m�g figyelek az emberekre, �s mindig �gyelek r�, hogy ne zavarjak m�sokat vele. 

Att�l m�g, hogy doh�nyzom...

Nem vagyok kev�sb� ember
Hi�ba doh�nyzom, nem tartom kev�sb� fontosnak az emberi norm�k betart�s�t. Ugyan�gy �rt�kelem az udvariass�got. Sz�val az�rt, mert azt l�tod, hogy cigi van a kezemben, k�sz�nhetn�l a h�z el�tt, ha m�r ez a szok�s. Ahelyett, hogy megb�muln�l, majd siet�sebbre venn�d a l�pteidet.

Att�l m�g, hogy doh�nyzom...

Nem vagyok kev�sb� n�
"Nincs cs�ny�bb egy doh�nyz� n�n�l." "L�ttam ma egy sz�p l�nyt...azt�n r�gy�jtott." Rengetegszer botlok bele ilyen vagy ehhez hasonl� mondatokba. �s nem akarok �ri�si feminist�nak t�nni, mert nem vagyok az, de ez az, ami igen er�sen felcseszi az agyamat. F�leg, mikor olyan f�rfiakt�l �rkezik, akik akt�van doh�nyoznak. Mi�rt elfogadott az, hogy egy f�rfi doh�nyzik �s mi�rt nem az, ha egy n� teszi azt? K�rdem �n, mennyivel gusztustalanabb, ha n�k�nt gy�jtok r�? Mi�rt sz�ks�ges ez a kett�s m�rce?

V�ratlanul fel�m fordul, nyugodt hangnemben teszi fel a k�rd�st: - �s hol tanulsz tov�bb, m�r ha tov�bbtanulsz...? - Egy pillanatra g�rcsbe r�ndul a gyomrom, �s meglep�dve �szlelem, hogy � nem k�rd�jelezi meg a terveimet.

Tal�n a v�gz�s �vhez nem csak az �retts�gi �s szalagavat� miz�ria tartozik hozz�. Szent�l hiszem, hogy gy�keres r�szeiv� v�ltak m�s szars�gok is. T�bbek k�z�tt az �lland� Mi-leszel-ha-nagy-leszel-k�rd�sek. B�rhova m�sz, b�rkivel futsz �ssze, legyen az dolgoz� vagy egyetemista, bar�t, vagy ismer�s, de ak�r idegen is, neked szegezik, �s csak szerencs�d van, ha a k�rd�sre nem izzadsz le, mert meg�rzik a bizonytalans�godat.

Mindig is volt �lmom, vagy ha nem is az, r�g�ta �ld�z az igazi szenved�lyem, �jra �s �jra fel�ti a fej�t, nem hagy szabadulni, cs�b�tgatva a f�lembe suttog. �n pedig vajk�nt olvadok el a lehet�s�g gondolat�ra is hogy ut�na mehetn�k. Csak az �t neh�z, �s erre nem f�ltek sz�mtalanszor figyelmeztetni. Az eg�sz eljutott od�ig, hogy elkezdtem rettegni att�l, hogy a j�v�m fel�l k�rdezzenek.

�n esk�sz�m, pr�b�ltam lek�zdeni. Kerestem m�s megold�st, jobb �tletet, egy olyan �ll�st �s j�v�tervet, amivel k�tl�bon �llhatn�k a f�ld�n, amivel biztos j�vedelmet teremthetn�k. De semmi sem l�tezik. A csal�dom azon �g�n amelyikhez k�zelebb �llok, m�r-m�r divat az �nmegval�s�t�s. Olyan emberek k�r�ben cseperedtem fel, akik a gyerekkori �lmukat �lt�k meg, ez pedig csod�latos. Mi�ta az eszemet tudom, azt mondj�k, k�vessem a sz�vemet, ha p�lyav�laszt�sr�l van sz�, �n pedig annyira akartam hallgatni r�juk. Akkor m�gis mi�rt pr�b�l mindenki lebesz�lni r�la? Sz�momra nincs m�s �t. �n mindig a bukd�csol�s �sv�nyre l�pek.

Az a helyzet, hogy ak�rh�nyszor kibuknak a sz�mon a szavak: kommunik�ci� �s m�di�ra k�sz�l�k, mert �js�g�r�s ir�nt �rdekl�d�m, eltorzult grimaszokat l�tok. "Ez nem egy szakma, amib�l meg lehet �lni." "Csak kapcsolatok kellenek hozz� �s p�nz." "Magyarorsz�gon nem �ri meg maradni." "Ne menj erre!" De erre kell mennem. Nem akarok robot lenni, nem akarom a lehet�s�g�t is kiz�rni, hogy r�l�phessek arra az �tra, aminek a v�g�n azzal foglalkozhatok, amivel szeretn�k. Harcolni akarok, am�g lehet, meg akarok pr�b�lni mindent, hiszen b�rmit keresek, ide lyukadok ki. Ez pedig egyet jelent: ez az utam. Neh�z �t? Igen. De az �n �letemben mindig minden �t neh�z volt, a k�nny� m�r idegen volna.

Milyen �rz�s is az, amikor meg�rsz egy bejegyz�st, azt�n v�letlen�l kit�rl�d? Szar. F�leg, ha este tizenegy van m�r �s tudod, hogy a k�vetkez� nap nem fogsz tudni jelentkezni.

Ne haragudjatok, hogy mostan�ban ilyen rendszertelen �s hanyag vagyok, csak el�g sok minden van, amivel foglalkoznom kell, �s sajnos nincs v�gtelen id�m. Nem szeretn�m, hogy �gy legyen, de ennek a blog issza meg a lev�t. De igyekszem rendesen jelentkezni, ez az id�szak most ilyen sajnos.

K�rbepillantok az �letem minden r�sz�n. L�tom a j�t, de a szemem a rosszon id�zik el. Hiszen �r�kre fejl�dni akarok. L�tom magam a t�k�rben, �s el�gedetlens�g forgol�dik a gyomromban. Kupler�j vesz k�r�l, ami a bennem k�sz�l�d� k�oszra eml�keztet. Ez most nem j� ir�nyba halad, sz�val ideje m�g most dolgoznom azon, hogy elker�ljem azt, hogy elvesz�tsem azt, amit m�r el�rtem. 

Vissza kell z�kkennem a tanul�sba. Nem mondom, hogy elhanyagoltam, mert nem, csup�n a m�lt h�ten hagytam, hogy �jra belecsusszanjak a r�gi menetrendbe, �s ez kicist keresztbe h�zza a maximalista terveimet. Az �retts�gire sem lehet egy nap alatt felk�sz�lni, sz�val rendesen, id�ben szeretn�k felk�sz�lni az �r�kra. Csak �gy tudok arra haladni, amerre szeretn�k.

Gondolom b�rki, aki ak�rcsak egyszer idet�vedt a blogra, tudja, hogy mennyire el�gedetlen vagyok a k�ls�mmel, hiszen nagyj�b�l havi szinten (jobb napokon) picsogok r�la, vagy �pp arr�l hadov�lok, hogy elhat�rozottan haladok a v�ltoz�s �tj�n. A legut�bbi pr�b�lkoz�s legal�bb nem fulladt teljesen kudarcba, csup�n kisebb hull�mv�lgy�n ment �t a k�lt�z�s ut�ni hajsza miatt. De �jra koncentr�lni szeretn�k r�, tal�n m�g nagyobb er�vel is. De mi�rt? Le�rtam m�r valaha? Val�j�ban nem is csak az �nbizalmam felr�z�sa a c�l. Sz�ks�gem van r�, hogy tudjam, k�pes vagyok r�. Sokszor t�rtem m�r meg, �s szeretn�m l�tni, hogy igenis fel tudom magam sz�vni �s meg b�rom csin�lni, amit igaz�n szeretn�k. Meg persze k�ls� motiv�ci�m is van, a tes�mmal val� botr�nyos kapcsolatom is �szt�n�z valamilyen m�don, �s any�nak is szerepe van benne, hogy nagyon akarjam a dolgot. El�g �sszetett dolog ez, amibe nem menn�k most bele, de nagyon szeretn�k v�gre v�gigmenni az �ton. �s ez�ttal eljutni a c�lig is.

Miel�tt b�rki f�lre�rten�: minden ok�. �sszess�g�ben j�l vagyok, s�t. T�nyleg kezd egyenesbe ker�lni az �letem, csup�n azt l�tom, hogy ez a k�t dolog nagyon nagy m�rt�kben befoly�solja a mindennapi gondolkod�somat. Nem szeretn�k t�bb nyafog�s, depis bejegyz�st hagyni itt. �gy be akarom biztos�tani magam. Ehhez pedig bel�l kell helyreraknom magam, ez pedig ezek �tj�n remek�l m�k�dhet. Sz�val, amit jobb� tehetek, azt megpr�b�lom jobb� tenni. Hiszen �r�k�sen fejl�dni akarok.

Egyik pillanatban boldog vagyok, a m�sikban ideges, a k�vetkez�ben s�rn�k. Egy �rzelmi hull�mvas�ton telnek a mindennapjaim, amit csak az alv�s �ll�t meg.

Neh�z mostan�ban �rnom, mert az, hogy kev�s id�m van, m�r-m�r enyhe kifejez�snek t�nik. Heti k�tszer reggel h�t �s este nyolc k�z�tt nem vagyok itthon, ami azt jelenti, hogy m�g k�s� este kell nekil�tnom a tanul�snak. Az a helyzet, hogy kicsit agg�dom. �rzem magamon, hogy ki kellene pihennem magam. De amikor elalszom, b�ntudatot �rzek. Nem �llhatok le, mert akkor a p�nik �jra megtal�l, nem vesztegethetem az �rt�kes id�met �s nem engedhetem, hogy a jegyeim leromoljanak. Viszont olyan vagyok, mintha a feladataim �loms�ly�t a fejem felett kellene tartanom. A kezeim m�r remegnek, a t�rdem megrogyott, mindenem percr�l percre er�tlenebb.

Egy�bk�nt a l�tszat ellen�re bizonyos pillanataimban remek�l vagyok. A bar�taimmal remek a kapcsolatom, �s jelenleg ez rengeteg t�maszt ny�jtanak. V�gre nem �rzem magamat v�gtelen�l mag�nyosnak. Tal�n csak szimpl�n mag�nyosnak. De igaz�b�l nincs is el�g szabadid�m r�, hogy m�s jelleg� kapcsolatokra legyen id�m, csak... v�gyom a szeretetre. Egyszer�en szeretni akarok �s szeretve lenni. Na, de ez csak kieg�sz�t� inform�ci�, nem err�l akartam �rni. 

Orvosr�l orvosra j�rok, pr�b�lok a v�g�re j�rni az eg�szs�g�gyi probl�m�imnak, de nagyon neh�z ezt egyeztetnem a mindennapjaimmal. Nem merek d�lel�tti id�pontot k�rni, mert nem akarok t�bbet hi�nyozni az iskol�b�l, �gy viszont rendszerint a napom m�g a szok�sosn�l is zs�foltabb. Iskol�b�l t�ncpr�b�ra, t�ncpr�b�r�l orvoshoz, orvost�l edz�sre, onnan pedig a tank�nyvek hideg t�rsas�g�ba. Pr�b�lom a mosolyomat a lehet� legsz�lesebbre h�zni, az orvosn�l laz�nak t�nni, az edz�sen magamhoz k�pest nyitott lenni. De a gyomrom eg�sz nap g�rcsben van, a f�lelem elszor�tja a torkomat. 

Nem tudok koncentr�lni. N�zem a n�met szavakkal teli lapot, de nem b�rok rendesen olvasni. �l�k a matek �r�n, de a sz�mok �sszefolynak, a szemem pedig lecsuk�dik. Pr�b�lok �rni, de a szavak �rtelmetlen sokas�gg� v�lnak a k�perny�n. Azt�n egyszer csak nem b�rom tov�bb �s elszenderedem a laptopommal az �lemben. �s k�ptelen vagyok fel�bredni. 

Valamit tennem kell ez ellen, mert a h�tv�g�k sem el�g hossz�ak a regener�l�d�sra. T�r�dn�m kell magammal, nem szabadna f�lv�llr�l venni a probl�m�imat. Nem is csak az eg�szs�g�gyieket, sem pedig a lelkieket. Az �nut�latba �s a teljes�tm�nyk�nyszerbe sz�pen lassan t�nkremegyek. De nem tudn�m megbocs�jtani magamnak, ha elsz�rn�m a tanulm�nyaimat. B�r az sem megold�s, ha �sszeroppanok a nyom�s miatt. Gyenges�g, hogy ennyire nehezen viselem ezeket? Vagy ink�bb az az, hogy nem teszek semmit? �gy vagy �gy, de rosszul csin�lom, mert nem tudom, hol van az a megold�s, amivel nem vesz�tek el valamit.