A nőknek azért undorítóbb a dohányzás, mert gyereket szülnek. Ez így tudat alatt is összefonódik az emberekben. A nő az, aki otthon van és neveli a gyereket. A férfiak mindig, minden társadalomban és korban eljártak a kocsmákba és ittak, dohányoztak. A nők viszont otthon voltak. Ők táplálják a saját testükből a saját gyermeküket. Gondolom ezért veszik sokkal rosszabb néven, ha mérgezik magukat valamivel.

Ezek olyan alap dolgok, amik az emberiségbe beleívódtak már ősidők óta, amit nem fogunk soha levetkőzni.

Plusz a feministák sem érvelhetnek a gyereknevelés ellen, hiszen csak a nőkre lehet "erőltetni" ezt a feladatot, mivel szerencsétlen férfi, ha akar is gyereket, ezt nem vállalhatja át. :D Na, de ez már más téma...

Igénytelennek meg azért tartják őket - gondolom én - mert a cigizők legtöbbje eldobálja az utcán a csikket és kurvaundorító a város, hogy tele van szeméttel!!! (Tisztelet a kivételnek.)

De itt is csak azt az örökigazságot tudom mondani: nem a dohányzókat utálom (főleg, hogy én is cigizik, igaz már csak, ha iszok is mellé), hanem azt a bizony tapló embertípust. De ez meg nem a cigi miatt van, hanem úgy eleve, a természetéből fakadóan.

Végre valaki komondta! Mondjuk ettől még én éppen a leszokással küszködöm, de nagyon kínos tud lenni amikor például sétálok a Corvinon, vagy valamelyik hasonlóan előkelő sétányon - nappal, mert este ott is pöfögnek - és szabályosan kínosnak érzem, hogy cigi van a zsebemben. Nem látni sehol senkit, aki akár lopva is beleszívna aztán amikor nem bírok magammal és előveszem, úgy néznek rám minha közszeméremsértést követtem volna el.

Aztán ott van az osztályfőnököm, aki amikor meglátta hogy lemaradok a csoporttól és egy sráccal rágyújtunk, szavályosan rámüvöltött hogy hát te is?! Hogy csalódott bennem. Nem akartam mondani neki hogy attól, hogy pandótüdős vagyok még nem vagyok nagyobb önpusztító mint az aki rántottkartont eszik narancslével, vagy nyersen eszi a disznót/marhát és még mondhatnék számos megosztó példát. 

Nem is olyan rég a városban akadt dolgom, és nem találtam az élületet ahova mennem kellett. Jött velem szemben egy öreg hölgy, udvariasan leszólítottam. Jól végignézett rajtam, csillant a szemében az ítélet hogy fiatal vagyok és dohányzom. Pár másodperc eltellt, mire beletörődött és félszegen válaszolt. Sajnos olyan környék volt, ahol a fiatalság és a cigi a rosszindulattal párosul. De aztán mégis csak útbaigazított. Ő is pont oda tartott, így együtt mentünk. Amikor odaértünk megjegyezte, hogy annyira értelmes és figyelmes fiatal lány vagyok, miért lóg a számból a cigi? Mert szerinte aki cigizik az erőszakos, és ha ezen a környéken lakik akkor biztosan bűnöző. 
De azért hozzátette hogy vannak kivételek, mert az ő deli fia is dohányzik de mérnökként dolgozik, és nagyon büszke rá. 

Én most a leszokás fázisban tartok, mert már nyűgnek érzem hogy hidegben fel kell öltözni hogy elszívjak egy szál cigit a teraszon, zavar hogy függők tőle hány szál van nálam. Nem is dohányzom olyan régen mint a párom, aki "nem tudok róla leszokni" felfogása miatt megnehezíti a dolgomat. 

Köszönöm ezt az írást, végre valaki beszél róla. :)

Ebben abszolút igazad van. Én mondjuk soha nem dohányoztam, ki sem próbáltam és bevallom, gyűlölöm, mikor előttem pöfékel valaki az utcán, és szagolnom kell, mert rosszul vagyok tőle. Ennek ellenére nem szokásom lenézni, vagy elkönyvelni az illetőt negatívan. Úgy gondolom, hogy mindenkinek a saját döntése, hogy mivel él, hogyan él, és senkinek nincs joga másokat pusztán ilyen dolgok miatt elítélni.
Egyedül az "igénytelenséghez" szeretnék hozzászólni, amit én nem is így neveznék, hanem inkább azzal a kifejezéssel élnék, hogy sokan nincsenek tekintettel másokra. Tény, hogy te nem ilyen vagy, és figyelsz a többi emberre, és még sok olyan ember van, mint te hála Istennek... :) De sajnos legalább ugyanannyi ember tekintet nélkül dohányzik zárt térben (legyen az lakás vagy pl. autó), buszmegállóban két centire a másiktól leszarva mindent. Szóval sajnos bizonyos szinten érthető ez a fajta sztereotípia - noha nem értek egyet vele, és tökéletesen érthető, hogy neked, és a többi normális cigarettázónak rosszul esik.
Próbáld ezeket elengedni - bár tudom, nem egyszerű, főleg, ha tekintetekből olvashatsz le dolgokat. De próbáld meg, hisz tudod, hogy te normálisan kezeled ezt a dolgot, a többi ember meg gondoljon, amit csak akar.