Egyik pillanatban boldog vagyok, a m�sikban ideges, a k�vetkez�ben s�rn�k. Egy �rzelmi hull�mvas�ton telnek a mindennapjaim, amit csak az alv�s �ll�t meg.

Neh�z mostan�ban �rnom, mert az, hogy kev�s id�m van, m�r-m�r enyhe kifejez�snek t�nik. Heti k�tszer reggel h�t �s este nyolc k�z�tt nem vagyok itthon, ami azt jelenti, hogy m�g k�s� este kell nekil�tnom a tanul�snak. Az a helyzet, hogy kicsit agg�dom. �rzem magamon, hogy ki kellene pihennem magam. De amikor elalszom, b�ntudatot �rzek. Nem �llhatok le, mert akkor a p�nik �jra megtal�l, nem vesztegethetem az �rt�kes id�met �s nem engedhetem, hogy a jegyeim leromoljanak. Viszont olyan vagyok, mintha a feladataim �loms�ly�t a fejem felett kellene tartanom. A kezeim m�r remegnek, a t�rdem megrogyott, mindenem percr�l percre er�tlenebb.

Egy�bk�nt a l�tszat ellen�re bizonyos pillanataimban remek�l vagyok. A bar�taimmal remek a kapcsolatom, �s jelenleg ez rengeteg t�maszt ny�jtanak. V�gre nem �rzem magamat v�gtelen�l mag�nyosnak. Tal�n csak szimpl�n mag�nyosnak. De igaz�b�l nincs is el�g szabadid�m r�, hogy m�s jelleg� kapcsolatokra legyen id�m, csak... v�gyom a szeretetre. Egyszer�en szeretni akarok �s szeretve lenni. Na, de ez csak kieg�sz�t� inform�ci�, nem err�l akartam �rni. 

Orvosr�l orvosra j�rok, pr�b�lok a v�g�re j�rni az eg�szs�g�gyi probl�m�imnak, de nagyon neh�z ezt egyeztetnem a mindennapjaimmal. Nem merek d�lel�tti id�pontot k�rni, mert nem akarok t�bbet hi�nyozni az iskol�b�l, �gy viszont rendszerint a napom m�g a szok�sosn�l is zs�foltabb. Iskol�b�l t�ncpr�b�ra, t�ncpr�b�r�l orvoshoz, orvost�l edz�sre, onnan pedig a tank�nyvek hideg t�rsas�g�ba. Pr�b�lom a mosolyomat a lehet� legsz�lesebbre h�zni, az orvosn�l laz�nak t�nni, az edz�sen magamhoz k�pest nyitott lenni. De a gyomrom eg�sz nap g�rcsben van, a f�lelem elszor�tja a torkomat. 

Nem tudok koncentr�lni. N�zem a n�met szavakkal teli lapot, de nem b�rok rendesen olvasni. �l�k a matek �r�n, de a sz�mok �sszefolynak, a szemem pedig lecsuk�dik. Pr�b�lok �rni, de a szavak �rtelmetlen sokas�gg� v�lnak a k�perny�n. Azt�n egyszer csak nem b�rom tov�bb �s elszenderedem a laptopommal az �lemben. �s k�ptelen vagyok fel�bredni. 

Valamit tennem kell ez ellen, mert a h�tv�g�k sem el�g hossz�ak a regener�l�d�sra. T�r�dn�m kell magammal, nem szabadna f�lv�llr�l venni a probl�m�imat. Nem is csak az eg�szs�g�gyieket, sem pedig a lelkieket. Az �nut�latba �s a teljes�tm�nyk�nyszerbe sz�pen lassan t�nkremegyek. De nem tudn�m megbocs�jtani magamnak, ha elsz�rn�m a tanulm�nyaimat. B�r az sem megold�s, ha �sszeroppanok a nyom�s miatt. Gyenges�g, hogy ennyire nehezen viselem ezeket? Vagy ink�bb az az, hogy nem teszek semmit? �gy vagy �gy, de rosszul csin�lom, mert nem tudom, hol van az a megold�s, amivel nem vesz�tek el valamit.